Gyakori kérdések

2017.  márciusában kezdtük el működtetni az ivóvíz telepeinken az új ivóvíz tisztítási technológiát. (Az új ivóvíz tisztítási technológia az ivóvízminőség-javító program során készült el, ennek segítségével csökkentjük az arzén- és ammónium szintet az EU előírások szerint az ivóvízben.)

Az új technológiával megtisztított víz összetétele megváltozott az eddig megszokotthoz képest, és ez a megváltozott összetételű víz a városi és a házi vízvezetékrendszerek faláról leoldhatja a lerakódásokat, és a leoldott lerakódásokkal keveredve előfordulhat, hogy az ivóvíz sárgás színű, zavaros, és kellemetlen szagú lesz. A tisztítási technológia indításakor – az ivóvíz telepek ki-és belépésével – az ivóvízhálózatban az áramlási irányok is többször változnak, ami szintén „megmozgatja” a vezetékhálózat falán lévő lerakódásokat. A víz intenzív folyatás, öblítés és ülepítés után fogyasztásra alkalmas.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek a jelenségek nem egyedi szegedi problémák.

Amennyiben a házi vízmelegítőből kifolyó meleg víz kellemetlen, termálvíz-szagú, a vízmelegítő tisztítása is szükséges, valamint javasolt a vízmelegítőket (mind a víztárolós, mind az átfolyós rendszerűeket) negyedévente néhány órára magas hőmérsékletre, 70 C°-ra állítani, majd kifolyatni, ezzel a módszerrel megszüntethető a kellemetlen szag.

A Szegedi Vízmű fokozatosan áll át az új rendszerre (pl. a nem tisztított, ún. nyers vizet a tisztított vízzel együtt, keverve engedjük az ivóvíz-hálózatra), hogy a lehető legkevesebb kellemetlenséget okozzuk a fogyasztóknak.

Azonban van egy átmeneti időszak, ami szükséges ahhoz, hogy „beálljon” a rendszer, és kialakuljon egy üzemelési egyensúly. Ez az átmeneti időszak néhány hónap is lehet, ez idő alatt gyakrabban fordulhatnak elő vízminőségi problémák. A problémák mielőbbi felderítésében és megoldásában kérjük a fogyasztóink együttműködését is.

Kérjük, jelezzék nekünk – éjjel-nappal – hívható telefonszámainkon az észrevételeiket! Felhívjuk a figyelmet, hogy ez idő alatt a vízfelhasználással üzemelő háztartási gépekre, berendezésekre (pl. vízmelegítők, bojlerek, vízszűrők) fokozottan figyeljenek, azok rendszeres tisztítását, karbantartását végezzék, végeztessék el időben!

Köszönjük a megértésüket, türelmüket!

A szegedi ivóvíz határérték alatti vasat tartalmaz. A vas nem káros az egészségre, viszont a vízvezeték falán lerakódva főleg vas-hidroxid tartalmú sárgás-barna kocsonyás csapadék, biofilm képződik, mely már kellemetlenségeket okozhat. Itt a baktériumok és mikroszkópikus élőlények elszaporodhatnak. Ezt mosatással, mechanikai tisztítással tudjuk eltávolítani.
Esetenként időszakos vízlezárás, szerelés, vagy kisebb víznyomás változás hatására is leválik a lerakódás és kis időre a hálózati víz sárgás színű lesz. A csapadék ülepítéssel eltávolítható. Amennyiben a víz hosszabb ideig történő használata után is – egy napon túl – zavaros, színes, szükség lehet a beavatkozásra, célszerű megadott számainkon érdeklődni, bejelentést tenni:
 

Hibabejelentés éjjel - nappal: 06 (62) 420-155, 06-80/82-88-82

Az ivóvízhálózat különböző pontjain a klórszag más-más intenzitású. A klór illékony anyag, megszűntetése érdekében a következőket tehetjük:

levegőztessük egy kis ideig a vizet fogyasztás előtt;
tároljuk a vizet hűtve üvegpalackban vagy üvegkancsóban, de nem tovább 24 óránál!
ha azonnal fogyasztani akarja, adjon hozzá literenként három-négy csepp citromot.

 Közegészségügyi okokból automatikusan kis mennyiségű klórt adagolunk a vízellátó rendszerekbe a baktériumok elpusztítása és elszaporodásának megakadályozása céljából.
Az ivóvizet csőhálózatba jutása előtt klórgázzal fertőtlenítjük, folyamatosan működő klóradagolók segítségével. Műtárgyak (kutak, medencék, víztornyok) és csőhálózati szakaszok esetében klórmészport, illetve hypót is használunk fertőtlenítésre. 

A csapból kizúduló víz fehérségét a benne levő levegő okozhatja. Ez a levegő néhány másodperc alatt elillan és a pohárban a víz színtelenné válik. Téves tehát az a nézet, hogy a vezetékes ivóvíz fehérségét vegyszer vagy klór okozza.

A víz a legfontosabb élelmiszerünk, ezért csak szigorú minőségellenőrzések után érkezhet meg a vízcsapokba. A vízszolgáltató társaságok a jogszabályi előírások, illetve önellenőrzési tervük szerinti gyakorisággal és módon ellenőrzik a szolgáltatott ivóvizet ezen túl a népegészségügyi szakemberek is rendszeresen vizsgálják az ivóvíz minőségét.

Szolgáltatás megszüntetése építési munkával jár, a 38/1995. (IV. 5.) Kormányrendelet 9. § (6) bekezdés alapján annak költségei a fogyasztót terhelik.

A 58/2013. (II. 27.) Kormányrendelet és az Üzletszabályzat értelmében: A szolgáltató az ivóvíz szolgáltatását, legalább 1,5 és legfeljebb 6,0 bar hálózati nyomással a szolgáltatási ponton köteles teljesíteni.

Az ingatlan vízhálózata a tulajdonostárs(ak) tulajdona is, ezért az ő hozzájárulásuk szintén szükséges.

 A 58/2013. (II. 27.) Kormányrendelet és az Üzletszabályzat előírja. Társaságunk csak akkor járulhat hozzá bármely létesítmény vízellátásához, ha a kiépített vízhálózati rendszer megfelel az érvényben lévő szabályoknak, szabványoknak és előírásoknak.
A benyújtott belső gépészeti tervek alapján ismerjük meg az ingatlanon belül létrehozni kívánt fogyasztási viszonyokat. A jóváhagyás során vizsgálni kell, hogy a tervezett létesítmény bekötési vízmérője a tervező által megadott vízigények (csúcsigény) szolgáltatásához és a fogyasztás pontos méréséhez optimális legyen. A vízmérőhely kialakításakor figyelni kell arra, hogy a működés során a vízmérő állandóan hozzáférhető, leolvasható, cserélhető legyen.
Vizsgálni kell, hogy a belső hálózat más hálózattal, technológiai vezetékkel ne kerüljön összekötésre, illetve semmilyen esetben ne nyíljon arra lehetőség, hogy a vízhálózatba idegen anyag, szennyeződés bejusson. 

A 58/2013. (II. 27.) Kormányrendelet és az Üzletszabályzat írja elő, hogy új víz- és/vagy csatorna bekötések megépítéséhez a szolgáltató hozzájárulása szükséges, amihez a bekötés kezdeményezőjének tervdokumentációt is kell csatolnia.
A szolgáltató a benyújtott terv alapján tudja megvizsgálni, hogy a bekötési kérelem megfelel-e a vonatkozó szabványoknak és előírásoknak, valamint egyéb feltételeknek. 

Minden olyan vízveszteséget, amely a szolgáltatási pont utáni vezetékszakaszon keletkezett, a felhasználónak kell kifizetnie, mert az ő birtokában lévő hálózat meghibásodása okozta a veszteséget.

Gondoskodjanak valamennyi vízvételi hely elzárásáról. Ha ekkor is fogyasztást jelez a vízmérő, akkor valahol a belső hálózaton vízelfolyás lehet.

 A főmérőt (bekötési vízmérőt) követő hálózaton (lakóközösség tulajdonában lévő vezetékszakaszon) van méretlen fogyasztási hely (pl. kerti csap, közös helyiség, garázs stb.). Ilyen esetben az ezeken a helyeken vételezett víz mennyisége jelentkezik a főmérőn, de egyetlen mellékmérő sem méri.A főmérőt követő csővezetéken, de a mellékmérőket megelőző szakaszon szivárgás, csőtörés van. Ebben az esetben is a főmérőn átfolyik a víz, de egyetlen mellékmérő sem méri, így a főmérő számlájában ez a vízmennyiség jelentkezni fog. Figyelem! A csőtöréseknél a víz 90%-a nem jelenik meg a felszínen!
A vízmérők leolvasása nem azonos időpontban történik.
A mellékmérők sikertelen leolvasásakor egy becsült mérőállás alapján állapítja meg a Szolgáltató a fogyasztást, ami eltérhet a valóságostól.
A leolvasott, vagy bediktált érték nem felel meg a valóságnak (szándékos vagy véletlen hiba).
Valamelyik, esetleg több mellékmérő kevesebb, vagy több fogyasztást mér, mint ami valójában átfolyt rajta (szorul, megáll, gyorsul). Ebben az esetben is arról van szó, hogy a főmérőn átfolyt víz mennyisége nem teljes mértékben, vagy egyáltalán nem jelentkezik a mellékmérők összesítésében.
Előfordulhat, hogy "esetleges műszaki beavatkozások" miatt valamelyik felhasználóknál a mellékmérő nem a valós fogyasztást mutatja. Ebben az esetben a főmérőn átfolyt víz mennyiségéből nem kerül levonásra ezen a mellékmérőn "méretlenül" átfolyt víz, így a főmérőre készült számlában fog megjelenni ez a fogyasztás.
A mellékvízmérők által mért felhasználás közötti különbség adódhat a vízmérők (fő és mellék) mérési pontatlanságából, és a vízmérők különböző indulási érzékenységéből. A mellékmérők függőlegesen történő beépítéssel már nem olyan érzékenyek, lassabban indulnak. Függetlenül attól, hogy a főmérő és a lakásokba felszerelt mellékvízmérők mérési pontosság szempontjából nem azonos kategóriába vannak sorolva, az Országos Mérésügyi Hivatal hiteles mérésre szolgáló eszköznek fogadja el a vízmérőket, amennyiben a megengedett hibahatáron belül mérnek.
A fő- és mellékmérők működési elvüket tekintve alapvetően eltérőek.

A felsorolt eltérési okok jelentkezhetnek külön-külön, de együttesen is!

A mellékmérőkkel rendelkező ingatlanok vagy házak esetében is a lakóközösség és a szolgáltató közötti elszámolás alapja a bekötési vízmérő (fővízmérő). A fővízmérő a szolgáltatási pont, az ezt követő, házon belüli vezetékrendszer a lakóközösség, míg a mellékmérő az adott lakó tulajdona. Tehát attól, hogy egy társasházban teljes körű a "mellékvízmérősítés", a fővízmérőre szükség van.

1991 óta jogszabály teszi lehetővé, hogy a többlakásos házakban az egyes lakóknak a fogyasztását mellékvízmérőkkel mérjék meg. Az így megmért egyéni fogyasztásoknál vagy a közösség határozza meg a fizetnivalót, vagy a fogyasztóknak a vízmű készít külön-külön számlát. 

A Szegedi Vízmű Zrt. munkatársa szolgáltatói leolvasást felhasználási helyenként évente min. egy alkalommal végez. A vízmérő leolvasás pontos időpontját a víz és szennyvízelvezetési dj számla tartalmazza.
Amennyiben a szolgáltatói leolvasás bármely okból kifolyóslag meghiúsul, a közölt időszakban az ingatlanra történő bejutás nem biztosított, a felhasználó vagy képviselője a saját maga végzett leolvasás során rögzített mérőállást, az éves leolvasási alkalomkor dátumozott fotó vagy video felvétellel együtt (ahol a vízmérő gyáriszáma, mérőállása hibamentesen látható, olvasható) rendelkezésre bocsáthatja:
- telefonon, 
- személyesen az ügyfélszolgálaton, 
- levélben, 
- emailben, 
- elektronikus ügyfélszolgálaton, 
- a „Szegedi Vízmű Ügyfélszolgálat” mobil applikációján keresztül,
- társasházi közös, együttes bejelentéskor a szolgáltató által a szükséges alapadatokat tartalmazó, előzetesen megküldött elektronikus fajlban, vagy alkalmazásban, jelentheti be/küldheti meg (együttesen: felhasználói diktálás). 
A Felhasználó által közölt mérőállást a Szolgáltató csak akkor köteles figyelembe venni az előre ütemezett időszaki számlázásában, ha a közölt adat 
- a kiközölt leolvasási, diktálási időszakban érkezett,
- tartalmazza a felhasználási hely azonosítószámát,
- a mérőállással érintett vízmérő gyáriszámát,
- a leolvasás dátumát.

Ha a fentebb felsorolt lehetőségek egyike sem eredményez leolvasási adatot, akkor a számla elkészítésénél - a vonatkozó jogszabálynak megfelelően - a megelőző 365 nap fogyasztási adatainak szem előtt tartásával kiszámolt becsült értéket vesz figyelembe a Társaság.
A becsült számla nem biztos, hogy a valós fogyasztás értékével megegyezik, előfordulhat, hogy a számlán a megszokottnál alacsonyabb, vagy magasabb összeg szerepel. A becsült mennyiség ill. számlaérték a következő sikeres leolvasás után minden esetben jóváírásra kerül.

A szolgáltató szakembere ellenőrzi, hogy az engedélyezett terv alapján történt-e a kivitelezés. Amennyiben igen, abban az esetben felhelyez egy ellenőrző műanyag gyűrűt a mérőre.

A mellékvízmérőket a padlóvonaltól 50-150 cm magasság között két elzáró szerelvény közé szabad elhelyezni. A mérők beszerelését mindig a gyártó műszaki leírása alapján kell elvégezni.

A közös képviselő képviseli a társasházi tulajdonközösséget és jár el a társasház nevében (ellátja a közösség ügyintézését). Ha nincs közös képviselő, akkor minden egyes tulajdonos hozzájárulása szükséges.

 
Az elkülönített vízhasználó a mellékvízmérővel elkülönített vízhasználatra a szolgáltatóval írásban mellékszolgáltatási szerződést köthet.

A szerződéskötés együttes feltételei:- a felhasználó az elkülönített vízhasználatra vonatkozó írásbeli igénybejelentés megküldése,
- az igénybejelentéssel érintett elkülönített felhasználói hely (pl. lakás, garázs) 60 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolata
   (TAKARNET rendszerből származó másolat megfelelő), tulajdonos elhalálozása esetén a jogerős hagyatékátadó végzés,
- az elkülönített felhasználói helyre vonatkozó szolgáltató által jóváhagyott terv,
- a szolgáltató és a bekötési vízmérő szerinti felhasználó, valamint az ingatlan tulajdonosának előzetes hozzájárulása,
- a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett felhasználó a megállapított hozzájárulást megfizette és ezt a szolgáltató felé
  igazolja,
- a felhasználási hely vízfogyasztása bekötési vízmérővel mért legyen
- a bekötési vízmérős felhasználási hely rendelkezzen aláírt közüzemi szerződéssel,
- a bekötési vízmérő szerinti felhasználási helynek, a szerződni kívánó elkülönített vízhasználónak lejárt határidejű számlatartozása a
  szolgáltató felé nem lehet,
- az elkülönített felhasználási helyre a mérésügyi törvény előírásai szerinti hiteles vízmérő beépítése,
- a szolgáltató a mellékszolgáltatási szerződés alapját képző mellékvízmérőt az üzembe helyezéskor plombával vagy záró bélyeggel
  látja el.
 
Az igénybejelentés elbírálásához mellékvízmérős vízhálózati terv jóváhagyása szükséges. Minden szükséges dokumentáció megléte esetén a szolgáltató 15 munkanapon belül elvégzi a terv jóváhagyását és megküldi hozzájárulását.
Az igénybejelentés során feltárt hiányosságok esetén a szolgáltató az igénybejelentőt hiánypótlásra kéri fel.
Amennyiben a tervek nem felelnek meg a műszaki előírásoknak, a szolgáltató a terv jóváhagyását megtagadja.
A bekötési vízmérő szerinti felhasználó, valamint az ingatlan tulajdonosa az elkülönített felhasználási helyre beépítendő mellékmérő beszereléséhez a hozzájárulását csak az épületgépészeti rendszernek a beépítés miatt szükségessé váló jelentős átalakítási igénye esetén tagadhatja meg.
A szolgáltató vagy meghatalmazottja által a mellékvízmérők beszerelését követően helyszíni szemlét, szakszerűségi vizsgálattal egybekötött műszaki átvételt tart, amelynek vizsgálati tárgya a mellékvízmérő beépítésének a tervjóváhagyásban foglaltaknak és a műszaki irányelveknek való megfelelése, valamint a mellékvízmérő plombával, záró bélyeggel való ellátása. Ennek díja a felhasználót terheli.

Sokszor felvetődik a felhasználókban a gondolat, hogy vajon a mérő pontosan méri-e a fogyasztásukat? A hitelesítés időpontjában minden mérőberendezés az előírásoknak megfelelő pontossággal mér. A hitelesség lejártának ideje nem feltétlenül jelenti azt, hogy a mérőberendezés nem jól mér. A bekötési ivóvízmérő mennyiségmérésével kapcsolatos vita esetén a fogyasztó rendkívüli vizsgálatot és ivóvízmérő-hitelesítést kezdeményezhet a szolgáltatónál. Ha a mérési hiba a mérésügyi jogszabályban megengedett határokon belül van, akkor a bevizsgálás költségei (hitelesítés díja és egyéb, igazoltan felmerülő szerelési és kiszállási költségek) a felhasználót terhelik, egyéb esetben a szolgáltatót.

A vízmérőket a Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság (volt OMH) hitelesítési előírása alapján kell vizsgálni. A mérők hitelesítését a Hatóság (és nem a szolgáltató) szakemberei végzik.

A mellékmérő a felhasználó saját tulajdonát képezi, annak időszakos cseréjéről, hitelesítésről, meghibásodás esetén a javításáról a felhasználó köteles gondoskodni. A hitelességi ideje, ha a szolgáltató arra számlát állít ki, 8 év.

A bekötési vízmérő a szolgáltató tulajdona. Időszakos cseréje, hitelesítése, meghibásodás esetén javítása a szolgáltató feladata. Hitelességi ideje 8 év.

A talajterhelési díjat helyi adó formájában a helyi önkormányzatok szedik be a vízszolgáltatóktól kapott adatszolgáltatás alapján.

Hosszú évek óta a házi szennyvízszikkasztókon keresztül talajba szivárgó tisztítatlan szennyvíz környezetkárosító, szennyező hatású. A talajterhelési díjat azoknak kell fizetniük, akik előtt megvan a lehetőség- azaz az ingatlanuk előtt megépült a csatorna -arra, hogy a szennyvizüket a települési csatornahálózaton keresztül a tisztító telepre vezessék, de nem élnek vele. A talajterhelési díjjal szeretnék a törvényalkotók ösztönözni a lakosságot a környezetkárosító szennyvízszikkasztás felszámolására, a csatornabekötések létesítésére.

Hazánkban a teljes körű szennyvíztisztítás hiánya miatt továbbra is szennyező anyagok kerülnek élővizeinkbe. A folyamat megállítása érdekében a kormány megvizsgálta a terhelések további csökkenését célzó beruházások megvalósításának lehetőségét és döntött a vízterhelési díj fokozatos bevezetéséről. Ez a természetes környezet megóvását szorgalmazó intézkedés a "szennyező fizet" elv alapján arányos teherviselést jelent az állam és a környezethasználók között.

 
(A többször módosított 2003. évi LXXXIX törvény és a 270/2003. (XII. 24.) Kormányrendelet szerint.)
A vízterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végez. Vízterhelési díjat a felszíni vizeket szennyező, a kibocsátó vízjogi engedélyében, ennek hiányában a törvény 2. számú mellékletében meghatározott anyag (vízterhelő anyag) kibocsátása után kell fizetni. Nincsen díjfizetési kötelezettsége a kibocsátónak:

a felhasznált vízmennyiségben lévő vízterhelő anyagok után, amennyiben a vízmennyiséget újrahasználja, ha a használat során nem terheli a befogadót,
az általa felhasznált vízben eredetileg is megtalálható vízterhelő anyag mennyisége után,
az egyesített csatornarendszer esetén a záportúlfolyón bevezetésre kerülő vízterhelő anyagok után,
ha kizárólag csapadékelvezetést végez. 

A vízterhelési díj mértékét a vízterhelési díj alapja, a vízterhelő anyagok egységdíja, a területérzékenységi, valamint az iszap-elhelyezési szorzó határozza meg. A vízterhelési díj számításának részletes szabályait a törvény 2. számú melléklete tartalmazza. Fontos szabály, hogy a kibocsátóktól közcsatornák által elvezetett, majd felszíni vízbe bocsátott vízterhelő anyag után fizetendő díjat a közüzemi csatornahálózatot működtető közszolgáltató a szolgáltatás árán felül a terhelés arányában áthárítja a szolgáltatást igénybe vevőkre. 

A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz. A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj alapja, a meghatározott egységdíj, valamint a területérzékenységi és a veszélyeztetési szorzó határozza meg.

Talajterhelési díjat:
a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezés esetében a szolgáltatott víz mennyisége után kell fizetni, amelyet, csökkenteni kell az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott, illetve külön jogszabály szerint locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiséggel,
a vízjogi engedély alapján végzett szennyvízelhelyezés esetében a szenny- és használt víz éves mennyisége után kell fizetni, amelyet a külön jogszabály, vagy hatósági határozat rendelkezései szerint megtisztított víz mennyiségével lehet csökkenteni. A talajterhelési díj számításának részletes szabályait a törvény 3. számú melléklete határozza meg. Díjkedvezményt vehet igénybe, illetve nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a lakossági kibocsátót, akit az illetékes települési önkormányzat rendelete rászorultsági alapon díjkedvezményben részesít, illetve mentesít a díjfizetési kötelezettség alól.
 

 
Bekötési vízmérős felhasználási hely esetén, amennyiben a felhasználó a felszólítások ellenére díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a szolgáltató – a létfenntartási, a közegészségügyi és a katasztrófa-elhárítási vízigények teljesítése mellett – az illetékes kormányhivatal járási hivatala járási népegészségügyi intézetének hozzájárulásával:- a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást külön berendezés beépítésével időben és mennyiségben korlátozhatja,
- az átfolyó ivóvíz mennyiségét csökkentő szűkítőt helyezhet el,
- lakossági felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti, ha a létfenntartási és közegészségügyi vízigények
  teljesítéséhez szükséges ivóvízellátást közterületi vízkivételi helyen vagy egyéb, elérhető módon biztosítja,
- előrefizetős mérőt helyezhet el, ha ebben és a fennálló tartozások megfizetésében a felhasználóval megállapodott, vagy,
- nem lakossági felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti, illetve 45 napon túli díjtartozás esetében 30
  napos határidővel a közszolgáltatási szerződést felmondhatja.
 
A szolgáltató lakossági felhasználó esetében akkor alkalmazhat vízkorlátozási intézkedést, ha- a lakossági felhasználó a fizetési kötelezettségével 60 napot meghaladó késedelembe esett,
- a lakossági felhasználó által fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési lehetőségről kezdeményezett egyeztetések a szolgáltatóval
  nem vezettek eredményre,
- a lakossági felhasználót legalább kétszer igazolható módon írásban kiértesítette a fennálló teljes tartozásáról, felszólítja az abból
  adódó fizetési kötelezettségének teljesítésére, és kiértesíti az intézkedési időszakról (ebből második alkalommal az intézkedést
  megelőzően legalább 8 nappal),
- az illetékes kormányhivatal járási hivatala járási népegészségügyi intézetét igazolható módon kiértesítette az intézkedési időszakról,
  az abban érintett felhasználókról, felhasználási helyeikről és felhasználói besorolásukról az intézkedést megelőzően legalább 8
  nappal),
- biztosítja a létfenntartási és közegészségügyi vízigények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátást,
 
A szolgáltató lakossági felhasználó esetében akkor alkalmazhat közüzemi ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztést intézkedést, ha a- korlátozás végrehajtása az adott felhasználási helyen nem lehetséges,
- korlátozási eljárás nem vezetett eredményre.

A szolgáltató a díjhátralék megfizetésének igazolását követő 3 napon belül a szolgáltatást köteles visszaállítani. A szolgáltatásnak – a fentiek miatt történő – szüneteltetésével, megszüntetésével, újraindításával kapcsolatosan felmerült költségek (pl.: kiszállás költségei, munkadíj stb.) a CCIX. Tv. 58§-ának (9) bekezdése értelmében a felhasználót terhelik.

Igen, a Ptk. rendelkezései szerinti késedelmi kamatot.

2001. január 1-től kezdődően a víz-és szennyvízelvezetési díj a Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 75/2000. (XII. 21.) számú. rendelete alapján Szeged város területén módosult. A módosítás alapján a szolgáltatásért fizetendő díjnak (alapdíjnak, a vízdíjnak és szennyvízdíjnak) fedeznie kell a víz- és csatornahálózat, a szennyvíztisztító telep és az egyéb kapcsolódó létesítmények, berendezések üzemeltetési és karbantartási, valamint rekonstrukciós, felújítási és bővítési költségeit, valamint az adókat és ráfordításokat.
A víz- és a szennyvízelvezetésidíj a díjmegállapítás alapján kéttényezőssé vált, alapdíjból és a fogyasztott mennyiségekkel arányos díjból tevődik össze. Az alapdíj bevezetését a szolgáltatási mennyiségektől független állandó jellegű költségek léte tette szükségessé. 

Az aktuális díjakról részletes tájékoztatót a honlapunkon érhet el, de ügyfélszolgálati irodánkon személyesen vagy telefonon is kérhet felvilágosítást.

A 2011. december 30.-án megjelent, a víziközmű szolgáltatásról szóló CCIX. sz. törvény alapján a nemzeti fejlesztési miniszter (a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal előkészítése és javaslata alapján) határozza meg a víziközmű szolgáltatásban a Szolgáltatók által alkalmazható díjakat.