A vízről

"Víz! Se ízed nincs, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek anélkül, hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy." (Saint-Exupéry)

A víz egyik legfontosabb alapelemünk, az élet egyik lényegi összetevője, legalább olyon fontos, mint a levegő, még ha tovább ki is lehet bírni nélküle. A víz életet ad, fenntart, de pusztításra is képes. A világ minden kincsénél értékesebbé válik, ha hirtelen a szükségesnél kevesebb jut belőle. Hiába található óriási mennyiségben a Földön, mégis kevés van belőle, hisz a készleteknek túlnyomó része az óceánokhoz tartozik, és mindössze néhány százalékot tesz ki az édesvíz. Ráadásul ez a néhány százalék is nagyrészt fagyott állapotban, a sarkvidékeken található. Mindezek ellenére mégis nagyon mostohán bánunk vele, a pazarló felhasználás, oda nem figyelés, szennyezés, mind-mind súlyosbítják a helyzetet.

A szárazföldek élővilága - benne az ember - a folyvást pótlódó édesvizekre van utalva. Az élet fenntartásához kifogyhatatlan készletekre lenne szükségünk.

A víznek számtalan megjelenési formája van. A víz a felszínen elsősorban, mint forrás, patak, és tó jelenik meg. Csapadékként eső, ónos eső, jégeső, harmat, köd, dér, hó és zúzmara formájában. A felszín alatti vizek a talaj- és rétegvizek.

A víz érrendszerként hálózza be a földet. A tiszta víz az életet hordozza. De a vizek hordozhatják az élővilágra ártalmas anyagokat is. A talaj és a levegő szennyeződései a víz által mindenhová eljuthatnak.

A talajvíz a talajon keresztül van közvetlen kapcsolatban a felszínnel. Az általunk létrehozott, gondatlanul kezelt szennyező anyagok így bejuthatnak abba. Ezek a kerti szennyvíztárolók vizéből, a felelőtlenül kiöntött vegyszermaradványokból, állattartóknál az elszivárgó trágyaléből tevődnek össze. A talajvizet vízzáró réteg választja el az egyik legfontosabb ivóvízforrásunktól, a rétegvíztől. Ez a záró réteg biztosítja a rétegvizek tisztaságát.

A Föld vízkészlete

Meddig elég a Föld Vízkészlete?
Az ENSZ szakértőinek fenyegető előrejelzése szerint évszázadunk végére az ivóvíz drágább lehet az aranynál.
Ezen megállapítás hátterében számos ok húzódik, amelyek közül csak egy az oly sokat emlegetett felmelegedés. Sokkal komolyabb bajokozó a növekvő népesség és a meggondolatlan, szükségtelen túlfogyasztás.
Ezért óriási tempóban készítenek elő olyan nemzetközi beruházásokat, amelyek a megfontolt édesvíz-hasznosítását segítik elő.

A Föld vízkészletének és az emberiség vízfelhasználásának áttekintését követően egyértelművé válik, hogy a sötét előrejelzések nem is oly túlzóak és valóban nagy szükség van a rendelkezésre álló vízkészlet megóvására.
A Föld felületének kétharmadát víz alkotja, az élet fenntartásához nélkülözhetetlen édesvíz sok helyütt már ma is kevés az ott élők számára. Tudnunk kell, hogy a Föld teljes vízkészletének mindössze 3%-a édesvíz, amelynek kétharmada jégben, hóban van, így csupán 1% a közvetlenül felhasználható. Ennek nagy részét mezőgazdasági és ipari célokra fordítják.
Az emberi használatra maradt csekély mennyiségű víz pazarlása megdöbbentő arányokat mutat. A WHO egy tanulmánya szerint egyetlen csésze kávé előállításához 140 liternyi vízre van szükség, 1 kg marhahúséhoz pedig 16 ezer literre.
Vízre a Föld teljes lakosságának szüksége van, és a felhasználók száma folyamatosan emelkedik. Jelenleg 6,6 milliárd lakosból 2,3 milliárd már ma sem jut elegendő vízhez és az ENSZ-becslések szerint 50 év múlva 40 %-kal többen, mintegy 9 milliárdan élnek majd a Földön. A vízkészlet azonban ezen idő alatt is folyamatosan csökken.
Az édesvíz-készlet eloszlása már most sem egyenletes arányos az egyes földrészeken élők számával. Az amerikai földrészen a Föld lakosságának csak 14 %-a él, viszont ott található a földi édesvízkészlet 40 %-a, a legrosszabb helyzetben pedig Ázsia van, ahol a legrohamosabb a lakosság számának emelkedése. Másik jelentős probléma régiókon belül a metropolisok rohamos növekedése, ahol a megnövekedett lélekszámhoz már nem elegendő a víz. Emellett további gondot okoz a globális felmelegedés.
Az ENSZ szakkutatói szerint tehát a várhatóan bekövetkező vízhiány miatt a víz az évszázad végére valóban aranyat fog érni és egyik legfontosabb feladatunk Földünk vízkészletének megóvása és a megfontolt édesvíz felhasználás lesz.
(MTI publikáció, http://www.maviz.org/meddig_eleg_a_fold_vizkeszlete)

A víz alkotóelemei és körforgása

A víz alkotóelemei

A víz a hidrogén oxidja, egyike a legelterjedtebb vegyületnek, nélküle nem lehetne élet a Földön. Jelen van a légkörben, a talajban és valamennyi élőlényben (emberekben, állatokban, növényekben). Nagy mennyiségben használják naponta a háztartásokban, az iparban és a mezőgazdaságban. A természetben található vizek oldatok, gázokat, ásványi sókat és szennyező-anyagokat is tartalmaznak. A desztillált víz tiszta anyag, nem tartalmaz oldott anyagokat.

A vízmolekula egy oxigén és két hidrogénatomból áll. Színtelen, szagtalan folyadék, 0°C-on megfagy, 100°C-on forr, sűrűsége 4°C-on a legnagyobb (1 g/cm3). Kitűnő oldószer. Molekulái polárisak. Hidrogén és oxigén reakciójakor keletkezik.
A víz alkotórészei az elemek csoportjába tartoznak. A víz összetett anyag, vegyület. A megfagyott vizet jégnek nevezzük, amely a cseppfolyós víz tetején úszik, mivel sűrűsége kisebb.

A víz körforgása
A természetben a víz körforgásban van a légkör, a folyók, tavak és tengerek, a talaj és az élőlények között. Az esővíz nagyon tiszta, csak levegőben oldott gázokat tartalmaz, pl. szén-dioxidot és kén-dioxidot (ez utóbbi okozza a savas esőt).

 
A víz körforgása a természetben

A víz körforgásával kapcsolatos tesztfeladatok
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/termeszetismeret/ember-a-termeszetben-3-osztaly/az-elettelen-termeszet-alapismeretei/a-viz-korforgasa-a-termeszetben